A Google Táblázatok alkalmazás táblázatok, diagramok, függvények létrehozásában, megrajzolásában nyújt segítséget. Rengeteg függvényt és diagramtípust ismer, így a bevitt adatok gyorsan szemléltethetővé válnak. Nagy előnye, hogy online szerkeszthető, így egy időben többen is hozzáférhetnek, szerkeszthetik, vagy nyomon követhetik a változásokat. Az iskolában ezáltal nagyon hasznos eszközzé válhat az oktatásban, különösen a matematika-, és fizikaórákon.
A továbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy hogyan használható az alkalmazás matematikaórán, valószínűségszámítás témakörben. A valószínűségszámítás középiskolai szinten nagyon jól szemléltethető, ennek ellenére sokaknak nehézséget okoz. Fontosnak tartom, hogy a téma bevezetése során sok, hétköznapi életből vett példát mutassunk be a gyerekeknek, és ne a képletekre fektessük a hangsúlyt. A következőkben szeretnék bemutatni egy olyan feladatot, amelynél furcsa módon, még a nagy osztálylétszám is a pozitív feltételek közé sorolható, hiszen több adatból jobb statisztikai eredményre juthatunk.
A feladat nagyon egyszerű. Házi feladatként kérjük meg a diákokat arra, hogy (létszámtól függően) írjanak be a megosztott dokumentumba 20, vagy akár 100 értéket egy-egy megfelelő oszlopba. Az első munkalapon (Tippek) az első oszlopba 1-6-ig írjanak be számokat úgy, ahogyan ők véletlenszerűnek tartják, amelyek akár egy kockadobás sorozat értékei is lehetnének. A második oszlopba nullákat és egyeseket írjanak, amely sorozat egy fej vagy írás játékot szimbolizál (fej=0, Írás=1). Ezután végezzék el a kísérleteket, és a kapott értékeket hasonlóan vigyék be a második munkalap (Mérés) megfelelő oszlopaiba.
Ezután az alkalmazás segítségével könnyen tudunk összeget számolni, illetve a kapott eredményeket grafikonon ábrázolni. 100-100 értékkel én is elvégeztem a kísérletet, amelynek eredményei szépen látszanak a grafikonokon is. Már az összegekből látható, hogy a várható eredményt jobban megközelítik a kísérlettel kapott adatok, mint amit én magam véletlenszerűnek éreztem.
A kockás grafikonok alapján látható, hogy a kísérletben nagyjából azonos aránnyal kaptunk 1-est, 2-est, ..., 6-ost, míg a tippelt adatoknál az 1-es és a 6-os lemarad a többitől. (Szerintem ez most azért történt, mert nem akartam melléütni a billentyűzeten, így akaratlanul is a szélső két számot kevésbé használtam.)
A fej vagy írás grafikonok kapcsán feladható még egy feladat. Tegyük fel a kérdést, hogy vajon melyik ábra tartozik a tippekhez és melyik a kísérletekhez? Ha jobban megfigyeljük az oszlopokat, akkor láthatjuk, hogy az első oszlopban legfeljebb 5 db ugyanolyan karakter áll egymás mellett, míg a második oszlopban a maximum 9 db. Ebből az látszik, hogy senki nem érzi valószínűnek, hogy akár 9 dobáson keresztül mindig írást dobunk, mégis könnyen előfordulhat. Az, hogy egy érme 1/2 valószínűséggel fejre, 1/2 valószínűséggel írásra esik nem azt jelenti, hogy felváltva kapunk majd fejet és írást, hanem sokkal inkább azt, hogy ha elég sokat próbálkozunk, akkor nagyjából ugyanannyi fejet, és ugyanannyi írást dobunk. Ezt mutatja az összeg is, ami a tippelt oszlopban 59, a kísérleti oszlopban pedig 48, ami jóval közelebb van az 50-hez.
Szerintem ezzel a kis játékkal könnyebben érthetővé válik a valószínűség fogalma, és kapnak egy olyan szemléleti alapot, amely később a feladatmegoldásban is segítségükre válhat.
