Vizuális diákjaink számára könnyen készíthetünk ábrákat többféle grafikai szemléltetőeszköz készítő programokkal. Ebben a témakörben először egy fogalomtérképet készítettem el, amelyet a mindmup.com oldal segítségével készítettem a kőzetek tanulásához.

A második képet egy szófelhő készítő programmal, a wordart.com alkalmazással készítettem el a 21. század iskolájával kapcsolatban. Az alkalmazást rendkívül egyszerű használni. Először beírhatjuk a megjelenítendő szavakat, majd kiválaszthatjuk a szófelhő formáját. Végül beállíthatjuk a betűtípust, a betűszíneket és a szavak elrendezését, majd letölthetjük a képet. 

A papíralapú tankönyvek mellett egyre több olyan oldalt találhatunk az interneten, amelyek középiskolai tananyagokkal foglalkoznak, digitális tankönyvként működnek. Ezek közül most a Sulinet Tudásbázist szeretném röviden bemutatni.

A honlap az idegen nyelveken kívül szinte minden tantárggyal kapcsolatban tartalmaz tananyagokat, amelyek közül a matematika és a földrajz tárgyak témáit tekintettem át mélyebben. Mindkét tárgyból nagyon sok témakörben találhatunk információkat, és néha ellenőrző tesztfeladatokat is, ezek azonban sokszor nagyon egyértelműek, nem igazán alkalmasak komoly gyakorlásra. A matematika témakörben szereplő kidolgozott mintafeladatok viszont szerintem nagy segítségére lehetnek bármely középiskolásnak.

Nagy különbség a két tárgy anyagai közt, hogy míg a matematikát évfolyamokra bontja, addig a földrajzot témakörönként tárgyalja. Ezt a megoldást nem tartom szerencsésnek, mivel a földrajz esetében is vannak visszatérő anyagrészek, így nehéz megállapítani, hogy az adott tananyag éppen milyen korosztálynak szól.

Hasznosnak tarom, hogy a Sulinet közösségi funkciókkal is bír, ahol csoportokat lehet alakítani, a csoportokon belül pedig küldhetünk üzenetet a többi csoporttagnak, illetve megoszthatunk velük dokumentumokat. Ezzel  a módszerrel a Sulineten keresztül is elősegítik a közösségi tanulást.

Összességében úgy vélem, hogy sok tartalmas anyagot találhatunk az oldalon, amelyek bizonyos témakörök esetében jó kiegészítői lehetnek a tankönyveknek. A hiányosságok és a félreérthetőségek miatt viszont nem alkalmazhatóak a tankönyvek helyett, amelyek sokkal részletesebben és pontosabban fogalmaznak.

Az interaktív oktatóalkalmazások közül én a PhET alkalmazást választottam, amely a természettudományi tárgyak tananyagaihoz kapcsolódó szimulációkat tartalmaz. Különösen fontosnak tartom azt, hogy a tanórákon a megértés folyamatát saját készítésű ábrák is segítsék, amelyeket a diákok is le tudnak rajzolni, és ezáltal könnyebben meg tudják jegyezni a tananyagot. Emellett a módszer mellett azonban a PhET alkalmazás segítségével folyamatokat is be tudunk mutatni, olyan szimulációkon keresztül, amelyek papíron nem megvalósíthatók.

Példaképpen a szögfüggvények grafikonját bemutató szimulációt választottam, mivel szerintem ez egy különösen nehezen megérthető anyagrész. A szimuláció segítségével összevethetjük az egységkörön ábrázolt szögeket a függvény pontjaival a szinusz, a koszinusz és a tangens függvény esetében.

A szögeket megadhatjuk fokban és radiánban is, illetve kijelölhetjük a speciális szögeket és feliratozhatjuk az ábrákat. A szabadkézi rajzhoz képest látványosan különbséget tehetünk az α szög és az α+2π szögek közt, mivel a szimuláció azt is jelzi, hogy hányszor értünk körbe a az egységkörön.

Szerintem ezek a szimulációk első sorban az órákon alkalmazhatóak, mivel a megértésben játszhatnak nagy szerepet, a tananyag megértése pedig leginkább órai feladat. Természetesen otthoni gyakorláshoz, szemléltető ábraként is használható, de mindenképpen szükséges az órai bemutatás is, mivel nincsenek az oldalon megjegyzések a szimulációkhoz kapcsolódóan.

A Powtoon alkalmazás leginkább kedvcsináló videók készítésére használható egyes tananyagok bevezetéseként. Most a Naprendszer tárgyalásához állítottam össze egy rövid videót, amelyben néhány érdekes információt gyűjtöttem össze az egyes bolygókról.

A közösségi oldalak mára már a mindennapi életünk részévé váltak. Szinte mindenki tagja valamilyen közösségi oldalnak, tájékozódik a közösségi média alapján. Különösen igaz ez a fiatalabb generációkra, akik a a közösségi oldalakon kommunikálnak egymással, azokon keresztül osztják meg élményeiket barátaikkal. Ezek alapján könnyen adódik a kérdés, hogy miért ne használnánk fel őket az oktatásban is?

Ha a mai középiskolások valamire kíváncsiak, annak az interneten néznek utána, hiszen sokkal gyorsabb mint elővenni egy könyvet. Ráadásul az interneten közzétett tartalmak között sokkal több képet, videót találnak, amelyek sokszor szemléletesebben mutatják be keresett fogalmat mint egy lexikon. Készülnek külön közösségi oldalak középiskolások számára is, amelyek a középiskolás tananyag egy-egy részét dolgozzák fel. Ezek közül az egyik a zanza.tv, amely szerintem rendkívül jó matematikai fogalmak tanulására. Az oldalon minden témához találhatunk gyakorló feladatokat is, amelyek olykor kutatómunkával is járnak. Ezzel is ösztönzik arra a diákokat, hogy az internetet tanulási célokra is használják.

Másik lehetőség a közösségi média használatára az iskolában, hogy nem kifejezetten tanulási célokra fejlesztett oldalakat használunk fel. Az egyik legkedveltebb közösségi oldal, a facebook is használható iskolai órán. Például szeretném bemutatni egy földrajz órai alkalmazását a Nemzeti Parkok tárgyalásánál. Osszuk csoportokba a diákokat, és adjunk nekik témául egy-egy Nemzeti Parkot! A gyerekek első feladata létrehozni egy facebook oldalt a Nemzeti Park nevével, és az adatlap kitöltéséhez összeszedni a legfontosabb információkat. A következő feladatuk néhány bejegyzést készíteni a jellegzetességekről, például a növény- és állatvilágról, vagy az ott található kőzetekről és kialakulásukról. Adhatunk még olyan feladatot is, hogy készítsenek egy túrához útvonaltervet a területen a Google Térkép segítségével.

Digitális készségeinket a munkahelyen és a magánéletben is egyaránt használjuk napi rendszerességgel. Ezért nagyon fontos, hogy az oktatásban is megjelenjen, az iskolai élet részévé váljon a digitális kompetenciák fejlesztése. Ezt a célt a Nemzeti Alaptanterv is megfogalmazza, különös tekintettel a közzétett tartalmak kritikus és etikus használatára. A Nemzeti Alaptanterv szerint:

Ezen készségek közül én különösen fontosnak tartom az internet biztonságos használatához való ismeretek elsajátítását. Úgy vélem, hogy mindkét tárgyam rendkívül jó eszközül szolgálhat arra, hogy a tanulók a mindennapi helyzetekben is könnyebben eldöntsék, hogy az interneten fellelhető tartalmak közül melyek hitelesek és melyek nem, és így ne essenek internetes csalás áldozatául.

A matematika és a földrajz tanulása is azt igényli, hogy a tanulók felismerjék az ok-okozati kapcsolatokat, fejlődjön a logikus gondolkodásuk. Az interneten gyakran terjednek olyan statisztikák, amelyek szemléltető eszközeik segítségével vezetik meg az olvasót. Közülük elég sok földrajzi tartalommal bír, ezért nem csak matematikaórán, hanem földrajzórán is foglalkozhatunk velük. Példaként megemlíteném azokat a háromdimenziós térképeket, amelyek a közelebbi területeket nagyobb méretben ábrázolják a távolabbiaknál és ezáltal torzítják a képet, illetve azokat a statisztikákat, amelyek két egymástól nem függő adat korrelációjából vonnak le következtetéseket. Fontosnak tartom, hogy az iskolában bemutassuk, hogy hogyan lehet helyes ábrákat készíteni, és hogy hogyan tudjuk felismerni, ha manipulálni akarnak minket.

Az internethasználat napjainkban már a legkisebbeket is érinti, így fontosnak tartom, hogy a lehetőleg már alsó tagozatban foglalkozzunk az adatok védelmének fontosságával. Ezért választottam a következő videót, amely kevesebb, mint egy perc alatt összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a gyerekek számára:

Az online tesztkészítő alkalmazások napjainkban egyre népszerűbbek, hiszen több szempontból is segíthetik a tanárok munkáját. Sokféleképp egyszerűsítik a dolgozatjavítást, és annak értékelését. Egyrészt lerövidítik a javítási időt, hiszen csak a kifejtős feladatokat kell egyenként értékelni, és a nehezen olvasható kézírásokkal sem kell megküzdeni. Másrészt azonnal visszajelzik a diákok felé, hogy milyen eredményt értek el. Ez azért fontos, mert ha hetekkel később tudják meg az eredményüket, akkor már nem érdeklődnek annyira az iránt, hogy mit rontottak el. Harmadrészt ezeket a dolgozatokat könnyebben lehet kezelni, hiszen nem lehet őket elhagyni, és a pontok összegzése is automatikus.

Az online tesztkészítő alkalmazások bemutatásául a Redmenta alkalmazást választottam, ebben készítettem el egy topográfiai feladatsort. A feladatsor szummatív értékelésre készült, tehát a témakör végén célszerű elvégeztetni a diákokkal. A kérdőív 10. évfolyamosok számára készült Magyarország társadalomföldrajzához kapcsolódóan. A teszthez szükséges Magyarország régióinak, megyéinek, megyeszékhelyeinek és legfontosabb városainak topográfiai helyzetének, illetve néhány jellemzőjüknek ismerete (nyersanyaglelőhelyek, mezőgazdaság, ipar, Nemzeti Parkok).

A webquest egy olyan online tanulási forma, amely rendkívül alkalmas csoportos feladatok elvégzésére a tanórákon, illetve házi feladatként. Célirányosan alkalmazható arra is, hogy a diákjainkat megtanítsuk, hogy hogyan tudják az internetet a tanulásuk eszközévé is tenni, hogyan gyűjthetnek onnan hiteles információkat.

Én úgy érzem, hogy ezt a módszert jobban tudom a földrajzos tananyagokhoz kötni, így az első webquestemet az éghajlati övezetesség témakörében készítettem el. Ehhez a feladathoz google webquest készítő alkalmazását használtam fel:

A Google Táblázatok alkalmazás táblázatok, diagramok, függvények létrehozásában, megrajzolásában nyújt segítséget. Rengeteg függvényt és diagramtípust ismer, így a bevitt adatok gyorsan szemléltethetővé válnak. Nagy előnye, hogy online szerkeszthető, így egy időben többen is hozzáférhetnek, szerkeszthetik, vagy nyomon követhetik a változásokat. Az iskolában ezáltal nagyon hasznos eszközzé válhat az oktatásban, különösen a matematika-, és fizikaórákon.

A továbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy hogyan használható az alkalmazás matematikaórán, valószínűségszámítás témakörben. A valószínűségszámítás középiskolai szinten nagyon jól szemléltethető, ennek ellenére sokaknak nehézséget okoz. Fontosnak tartom, hogy a téma bevezetése során sok, hétköznapi életből vett példát mutassunk be a gyerekeknek, és ne a képletekre fektessük a hangsúlyt. A következőkben szeretnék bemutatni egy olyan feladatot, amelynél furcsa módon, még a nagy osztálylétszám is a pozitív feltételek közé sorolható, hiszen több adatból jobb statisztikai eredményre juthatunk.

A feladat nagyon egyszerű. Házi feladatként kérjük meg a diákokat arra, hogy (létszámtól függően) írjanak be a megosztott dokumentumba 20, vagy akár 100 értéket egy-egy megfelelő oszlopba. Az első munkalapon (Tippek) az első oszlopba 1-6-ig írjanak be számokat úgy, ahogyan ők véletlenszerűnek tartják, amelyek akár egy kockadobás sorozat értékei is lehetnének. A második oszlopba nullákat és egyeseket írjanak, amely sorozat egy fej vagy írás játékot szimbolizál (fej=0, Írás=1). Ezután végezzék el a kísérleteket, és a kapott értékeket hasonlóan vigyék be a második munkalap (Mérés) megfelelő oszlopaiba.

Ezután az alkalmazás segítségével könnyen tudunk összeget számolni, illetve a kapott eredményeket grafikonon ábrázolni. 100-100 értékkel én is elvégeztem a kísérletet, amelynek eredményei szépen látszanak a grafikonokon is. Már az összegekből látható, hogy a várható eredményt jobban megközelítik a kísérlettel kapott adatok, mint amit én magam véletlenszerűnek éreztem.

A kockás grafikonok alapján látható, hogy a kísérletben nagyjából azonos aránnyal kaptunk 1-est, 2-est, ..., 6-ost, míg a tippelt adatoknál az 1-es és a 6-os lemarad a többitől. (Szerintem ez most azért történt, mert nem akartam melléütni a billentyűzeten, így akaratlanul is a szélső két számot kevésbé használtam.)

A fej vagy írás grafikonok kapcsán feladható még egy feladat. Tegyük fel a kérdést, hogy vajon melyik ábra tartozik a tippekhez és melyik a kísérletekhez? Ha jobban megfigyeljük az oszlopokat, akkor láthatjuk, hogy az első oszlopban legfeljebb 5 db ugyanolyan karakter áll egymás mellett, míg a második oszlopban a maximum 9 db. Ebből az látszik, hogy senki nem érzi valószínűnek, hogy akár 9 dobáson keresztül mindig írást dobunk, mégis könnyen előfordulhat. Az, hogy egy érme 1/2 valószínűséggel fejre, 1/2 valószínűséggel írásra esik nem azt jelenti, hogy felváltva kapunk majd fejet és írást, hanem sokkal inkább azt, hogy ha elég sokat próbálkozunk, akkor nagyjából ugyanannyi fejet, és ugyanannyi írást dobunk. Ezt mutatja az összeg is, ami a tippelt oszlopban 59, a kísérleti oszlopban pedig 48, ami jóval közelebb van az 50-hez.

Szerintem ezzel a kis játékkal könnyebben érthetővé válik a valószínűség fogalma, és kapnak egy olyan szemléleti alapot, amely később a feladatmegoldásban is segítségükre válhat.

Kedves Olvasó!

Ebben a bejegyzésben a tanítással kapcsolatos gondolataimról szeretnék írni. Igazán összetett, mindenre kiterjedő tanítási filozófiát azt hiszem még több éves tanítási tapasztalattal is nehéz megfogalmazni, nemhogy komolyabb gyakorlat nélkül, egyetemi hallgatóként. Mégis a saját diákéveim tapasztalatai alapján néhány cél már megfogalmazódott bennem.

Az egyetemi éveim alatt mindenképp arra szeretnék felkészülni, hogy a pályám során a rám bízott gyerekeket hatékonyan tudjam tanítani, a tanulás folyamatát pedig a tananyag megértésére alapozzam. Szerintem nagyon fontos, hogy a tanulás legnehezebb része, a tananyag megértése az órán történjen. Különösen jól szemlélteti ezt a középiskolai matematikaoktatás. Saját emlékeim alapján arra jutottam, hogy ha az órán sikerül megérteni az összefüggéseket, akkor a házi feladat többnyire nem okozhat nagy gondot, ha viszont az óra végén még kérdéseim vannak, akkor otthon majdnem lehetetlen könyvekből pótolni a magyarázatot. Ezért tartom fontosnak, hogy az órák során a diákokat arra ösztönözzük, hogy tegyék fel a kérdéseiket.

A másik legfontosabb feladat szerintem, amely tanítási stratégiának is tekinthető, hogy az órákat a diákok ötleteire fűzzük fel. Szeretnék a tanításom során lehetőleg kevesebbet szerepelni, táblánál magyarázni. Szerintem fontos, hogy a diákok sokat szerepeljenek, hiszen a saját megoldásaikból, vagy esetleges hibáikból sokkal többet tanulhatnak, nem beszélve arról, hogy a szóbeli készségeik is fejlődnek közben. Ennek a módszernek a hatékonyságát már diákként is megtapasztaltam. Velem is előfordult, hogy bár a tanári magyarázat teljesen helyénvaló volt, mégis egy osztálytársam véletlen hozzáfűzése segített a megértésben. Egy-egy új megközelítés, másfajta megfogalmazás sokaknak segíthet, hogy az apró részleteket is megértsék.

A tanítási módszerekkel kapcsolatban nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a diákok figyelmét és érdeklődését mindig fenn tudjuk tartani. Nagyon fontosnak tartom a matematika- és a földrajzoktatás szempontjából, hogy saját készítésű ábrákat is használjunk, különösen a térlátás fejlesztésének érdekében. Mégis emellett elengedhetetlennek tartom, hogy sokszor mutassunk be számítógépes alkalmazásokat, szimulációkat is, hiszen ezek közelebb állnak a mai gyerekek mindennapjaihoz. Különösen jól használhatónak tartom a GeoGebra nevű alkalmazást függvények tanításánál.

Ha tanulásról és tanításról beszélünk, akkor mindenképpen fontos megemlíteni az értékelés módszerét is. A középiskolás diákok célja azt hiszem döntően a sikeres érettségi vizsga letétele. Emlékszem, hogy az én osztályomban is mindig mindenkit az érdekelt, hogy az adott tananyag előkerülhet-e az érettségin, vagy sem. Most úgy látom, hogy tanulás célja az, hogy különböző rendszerekben megtanuljunk gondolkodni, és ennek csak eszközei az egyes tantárgyak. Ezért az értékelésnél is azt tartom fontosnak, hogy ne csak az eredmények alapján osztályozzunk, hanem vegyük figyelembe a fejlődést is.