Kedves Olvasó!

Ebben a bejegyzésben a tanítással kapcsolatos gondolataimról szeretnék írni. Igazán összetett, mindenre kiterjedő tanítási filozófiát azt hiszem még több éves tanítási tapasztalattal is nehéz megfogalmazni, nemhogy komolyabb gyakorlat nélkül, egyetemi hallgatóként. Mégis a saját diákéveim tapasztalatai alapján néhány cél már megfogalmazódott bennem.

Az egyetemi éveim alatt mindenképp arra szeretnék felkészülni, hogy a pályám során a rám bízott gyerekeket hatékonyan tudjam tanítani, a tanulás folyamatát pedig a tananyag megértésére alapozzam. Szerintem nagyon fontos, hogy a tanulás legnehezebb része, a tananyag megértése az órán történjen. Különösen jól szemlélteti ezt a középiskolai matematikaoktatás. Saját emlékeim alapján arra jutottam, hogy ha az órán sikerül megérteni az összefüggéseket, akkor a házi feladat többnyire nem okozhat nagy gondot, ha viszont az óra végén még kérdéseim vannak, akkor otthon majdnem lehetetlen könyvekből pótolni a magyarázatot. Ezért tartom fontosnak, hogy az órák során a diákokat arra ösztönözzük, hogy tegyék fel a kérdéseiket.

A másik legfontosabb feladat szerintem, amely tanítási stratégiának is tekinthető, hogy az órákat a diákok ötleteire fűzzük fel. Szeretnék a tanításom során lehetőleg kevesebbet szerepelni, táblánál magyarázni. Szerintem fontos, hogy a diákok sokat szerepeljenek, hiszen a saját megoldásaikból, vagy esetleges hibáikból sokkal többet tanulhatnak, nem beszélve arról, hogy a szóbeli készségeik is fejlődnek közben. Ennek a módszernek a hatékonyságát már diákként is megtapasztaltam. Velem is előfordult, hogy bár a tanári magyarázat teljesen helyénvaló volt, mégis egy osztálytársam véletlen hozzáfűzése segített a megértésben. Egy-egy új megközelítés, másfajta megfogalmazás sokaknak segíthet, hogy az apró részleteket is megértsék.

A tanítási módszerekkel kapcsolatban nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a diákok figyelmét és érdeklődését mindig fenn tudjuk tartani. Nagyon fontosnak tartom a matematika- és a földrajzoktatás szempontjából, hogy saját készítésű ábrákat is használjunk, különösen a térlátás fejlesztésének érdekében. Mégis emellett elengedhetetlennek tartom, hogy sokszor mutassunk be számítógépes alkalmazásokat, szimulációkat is, hiszen ezek közelebb állnak a mai gyerekek mindennapjaihoz. Különösen jól használhatónak tartom a GeoGebra nevű alkalmazást függvények tanításánál.

Ha tanulásról és tanításról beszélünk, akkor mindenképpen fontos megemlíteni az értékelés módszerét is. A középiskolás diákok célja azt hiszem döntően a sikeres érettségi vizsga letétele. Emlékszem, hogy az én osztályomban is mindig mindenkit az érdekelt, hogy az adott tananyag előkerülhet-e az érettségin, vagy sem. Most úgy látom, hogy tanulás célja az, hogy különböző rendszerekben megtanuljunk gondolkodni, és ennek csak eszközei az egyes tantárgyak. Ezért az értékelésnél is azt tartom fontosnak, hogy ne csak az eredmények alapján osztályozzunk, hanem vegyük figyelembe a fejlődést is.